Elérkeztünk a nap végéhez. A kondérban fortyog a sörlé, kellemes illata tölti be a levegőt. Már látjuk a sört a folymat végén, de még egy apróság hátra van: a hűtés. Kicsit formabontóan több módszert is megismertetek veletek, az amatőrtől a profiig. De először egy kis elmélet!

Miért fontos a hűtés?

A sörünkben a 100 fokos forralásnak köszönhetően a legtöbb mikroorganizmus elpusztult. A tartósítás végett hozzáadtuk a komlót, illetve nem sokára alkohol is lesz benne, hogy végképp ne történjen semmi rossz. Azonban a sörünk még nem elég ellenálló, és most még könnyen befertőződhet, ha belekerül egy-két gonosz baci.

Ilyen szempontból kritikus, hogy a sörlevünk minél kevesebb időt töltsön (főleg) 50°C alatt, illetve minél előbb bekerüljön az erjesztőtartály biztonságos belsejébe. 

Több féle technológiát használhatunk:

• Jeges fürdő
• Hűtőcső alkalmazása
• Vagy pedig egy óriási jégkocka

Az első kettő rég bevált, biztonságos módszer, míg a harmadik... hát egy hosszú és érdekes beszélgetés eredménye, szóval a szakirodalomban nem fogjátok megtalálni.

Minden eljárás esetén a cél minél kevesebb eszköz használata. Továbbá figyeljünk rá, hogy csak a fertőtlenített eszközöket használjunk!

Hűtés jeges fürdővel

Emiel Molenaar

Mire lesz szükségünk?

• Jég vagy jégakku
• A főzőedényünknél nagyobb edény, lavor, esetleg fürdőkád (műanyag nem jó barát a forró edénnyel, erre figyeljünk)
• Hideg folyóvíz
• Hőmérő
• Keverőkanál
• Szűrő
• Erjesztő tartály
• Kotyogó

Opcionálisan:

• Fajsúlymérő
• Mérőhenger

 Hogyan csináljuk?

A legegyszerűbb, és otthoni kezdő sörfőzők által a leggyakrabban használt mód. Mindenképp olyan helyen csináljuk, ahol a felesleges vizet ki tudjuk engedni (fürdőszoba, kert, stb). 

A főzőedényünket helyezzük bele hűtőkádba (kád/lavor/edény/bármi hasonló), és töltsük fel a csapból kifolyó leghidegebb vízzel. A hőmérő segítségével követhetjük sör hőmérsékletét. Néha a keverőkanállal kavarjuk át, hogy egyenletesen lehűljön. Kezünkkel figyelhetjük a külső víz melegedését, és szükség esetén cserélhetjük hidegebbre. Ha edényt használunk, érdemes nem túl erősen tölteni bele hideg vizet, míg a tetején lévő forró réteget hagyjuk kifolyni.

kb 60°C körül lassulni kezd a hűlés. Mivel itt jön a kritikus szakasz, így a jeget is itt érdemes felhasználni: A külső hűtővizet szükség esetén cseréljük, majd adjuk hozzá a jegünket vagy a jégakkut. A szobahőmérsékletig (20°C) hűtjük. (Lager esetén 12 fok a cél).

Én az eredeti főzőedényből a hűtés kezdetén egy másik, kifertőtlenített főzőedénybe át szoktam tölteni a sört, így a főzőedényt nem kell lehűtenem, illetve ebbe az edénybe addig is elkezdhetem a következő adag forralását (ha van). 

A Lager élesztőjéhez a megfelelő hőmérsékletet szinte lehetetlen otthoni technológiával, illetve a szobahőmérséklet elérése az utolsó 5 fokon már nehéz elérni. Így én néha 25 fok körül befejezem a hűtést, és az erjesztőtartályba töltve pihentetem egy keveset a hűtőben a sörlevet, mielőtt az élesztőt megkapja. (a hőmérsékletben a tartály oldalára ragaszható hőmérő is a segítségemre van). Az élesztőt csak ez után adom hozzá.

Hűtőcső használata

Mire lesz szükségünk?

• Hűtőcső
• Hideg folyóvíz a csőre csatlakoztathatóan
• Hőmérő
• Szűrő
• Erjesztő tartály
• Kotyogó

Opcionálisan:

• Fajsúlymérő
• Mérőhenger

 Hogyan csináljuk?

 A hűtőcső használata egyszerű, azonban minimális előkészületet igényel: A rézcsövet a komlóforralás vége előtt az edénybe helyezem, ezzel a felületén lévő mikroorganizmusokat elpusztítom. Mint említettem, csak fertőtlenített eszközt használunk, és az eszköz méretéből adódóan legegyszerűbb a hővel történő fertőtlenítés.

Ebből látszik, hogy a forralás során az edényben lévő eszközöket nem kell újra fertőtlenítenünk, ha elég hosszan benne voltak. Én ezért a hőmérőt például a forraláshoz is szeretem benne tartani az edényben.

Amikor a komlóforralás a végére ért, az edényt elvisszük a hűtés helyére, ahol a csövet tudjuk a vízhálózathoz csatlakoztatni. A cső egyik vége a vízre, a másik a csatornára kerül, és a csapot a lehető leghidegebb víz kíséretében folyamatosan hűtjük. Az elején érdemesebb nagyobb nyomáson kezdeni, amit később csökkenthetünk, hogy kevesebb vizet használjunk.

Hűtőcsövet otthon is előállíthatunk pár méter réz vízcső, slag, és bilicsek segítségével. Ilyenkor legyünk óvatosak, hogy a bilincseknél nehogy csöpögjön vagy akár szétcsússzon, mert az befertőzheti a sörünk. És fel is hígitja :)

Jéggel hűtve - Ahogy a Titanicon csinálták volna

Mire lesz szükségünk?

• Kockás papír és ceruzat
• Jégtömb készítéséhez fagyasztó, tároló, forralt víz
• Hőmérő
• Szűrő
• Erjesztő tartály
• Kotyogó

Opcionálisan:

• Fajsúlymérő
• Mérőhenger

 Hogyan csináljuk?

Ez a módszer egy kocasörfőző módszer, mert nincs hűtőcsövem, és amikor 4 sört főztem 1 nap alatt, kellett egy-két új trükköt összehozni. Ez a legkockázatosabb, és a legtöbb előre látást igénylő módszer, cserébe víztakarékos és gyors.

Először is 1-2 nappal a főzés előtt le kell ülni egy kockás papírral és egy ceruzával, és számolni. A tervezett sörmennyiség 1/6-odát érdemes lefagyasztani (kb ennyi víz forr el a komlóforralásnál), lehetőleg lapos formára. Ez azért célszerű, mert minél nagyobb a felület, annál gyorsabb a hűtés.

A jég miatt azonban kevesebb sörlére Utóbbit természetesen nem kiöntjük, hanem a komlóforralásnál nem adunk hozzá annyi többlet vizet, így az elfővő víz helyét fogja a jég "átvenni". (Szóval a receptünk nem módosul, a főzetet ugyanarra a mennyiségre tervezzük.)

A tervezett vizet pár percig forraljuk, majd lefedve kihűlni hagyjuk. Ha szobahőmérsékletű, akkor jöhet a fagyasztás. A jeget én fagyasztószacskóban próbáltam először, aminek a nagy problémája volt, hogy a gyűrődéseknél belefagyott. Ezek után régi műanyag tárolóedényt használtam, amiért nem kár, ha esetleg a jég szétrepeszti, de eddig ezt még megúsztam. Itt is lefedem, hogy a lehetőleg ne találkozzon semmivel.

Mivel rengeteg jégre lenne szükség a teljes hűtéshez, így érdemes ezt is a jeges fürdős módszerrel kombinálni, és kb 60 foknál hozzáadni a jeget, hogy a kritikus szakaszt gyorsítsuk.

Ha lehűlt a sörlé

Akkor kész is vagyunk. Mármint még nem, de majdnem :) 3 feladatunk maradt:

• Leszűrni a sörlevet
• Fajsúlyt mérni
• És légmentesen lezárni a következő hetekre

Ha nem tettük volna meg, akkor az erjesztőtartályunk tetejébe még most illesszük be a kotyogó gumitömítését!

Őszintén szóval a szűrés részt gyakran kihagytam, mert lusta voltam. Ennek a hátránya, hogy még több trutyink (aka élesztő) marad a sörünk alján, illetve azt nem tudjuk újra használni.

Fertőtlenített apró lyukú szűrőn vagy szűrőzsákon át átönjük a lehűtött sörlevet a tartályba. Érdemes kicsit magasabbról, hogy jobban levezzön, ezzel az élesztőt segítjük majd. Ha megvan, akkor valamilyen fertőtlenített eszközzel egy keveset merjünk ki belőle a mérőhengerbe, és írjuk fel az értéket. Az alkoholfokot ebből fogjuk tudni számítani.

Én többször jártam már úgy, hogy a sör, miután átöntöttem 1-2 literrel kevesebb lett. Ilyenkor a zuhanyfejet leveszem és a csövet lehetőség szerint fertőtlenítem (Engedek ki egy kis vizet, illetve a végét fertőtlenítőbe lemosom). Ezek után a kívánt szintre feltöltöm az erjesztőtartályban a sört. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy ezzel a sört hígitjuk is, ezért érdemes a csak fajsúlymérés után higítani, ha a sörlé elég sűrű (a receptek tartalmazzák a tervezett sűrűséget).

Ha ezzel megvagyunk, tetőt rá, kotyogót bele, és 2-3 hétig felé se kell néznünk. Kivéve ha hidegkomlózunk... de ez már egy másik bejegyzés lesz :)

A sörök már spájzban vannak!(A képminőségért elnézést, de a pince elég sötét)